A sématerápia megalkotói
Jeffrey E. Young és munkatársai, akik az 1990-es évek elején hozták létre ezt a módszert, több terápiás irányzat integrálásával. A legfontosabb irányzatok, melynek elméleti és gyakorlati elemei megtalálhatók a sématerápiában a kognitív- és viselkedésterápia, analitikus pszichoterápia, kötődéselmélet, családterápia, hipnoterápia, tranzakcióanalízis, pszichodráma, ego-state terápia. Népszerűsége a kliensek részéről talán abban rejlik, hogy nagyon logikusan felépített, rendszerezett, strukturált és szisztematikus, de a kognitív belátás, rálátás mellett nagyon sokat dolgozik az érzelmekkel és testérzetekkel is. A jelenkori problémákat összeköti a gyerekkori eseményekkel, feltárja az elégtelen, rossz, vagy hiányos alkalmazkodási, megküzdési módokat, nagy hangsúlyt fektet a kliens- terapeuta kapcsolatra.
Eredetileg személyiségzavarok és más komplex zavarok kezelésére dolgozta ki a szerző, napjainkban azonban szinte minden pszichés probléma kezelésére van kidolgozott sématerápiás gyakorlat, protokoll. Maga a terápia lehet rövid, közepes és hosszú. Alkalmazható többek között depresszió, szorongásos zavarok, evészavarok, párkapcsolati problémák, szerhasználat esetén. A sématerápia elmélete szerint a jól működő, egészséges felnőtt lét alapja a gyermekkori alapszükségletek kielégítése az elsődleges gondozók által. A sématerápiában 5 ilyen alapszükségletet azonosítottak:
- Biztonság, kötődés, kapcsolódás
- Autonómia, kompetencia érzése
- Korlátok, határok szabása
- Szükségleteink, érzéseink szabad kifejezése, érvényesítése
- Spontaneitás, játék
Amennyiben ezek az alapszükségletek nem lettek jól kielégítve, azért, mert vagy túl keveset kapott belőlük a gyermek vagy túl sokat, vagy nem megfelelő módon, létrejöhetnek a diszfunkcionálisan működő, maladaptív sémák. Az 5 nagy sématartományon belül 18 maladaptív sémát tudunk beazonosítani. Ezek a maladaptív sémák tehát gyermek- vagy serdülőkorban alakulnak ki, alapigazságként tekintünk rájuk, kiterjedt, egész életünket átható mintázat, nagymértékben kihatnak a kapcsolatainkra, diszfunkcionálisak, önsorsrontó érzelmi és kognitív mintázatok. A sématerápia ezeket az önsorsrontó mintázatokat beazonosítja, felkutatja az eredetét, beazonosítja a sémamódokat, és sématerápiás eszközökkel próbálja az alapvető szükségleteket kielégíteni, azért, hogy egészséges, adaptív, felnőtt létünk növekedhessen. A sématerápia célja, hogy a kliens megismerje a ki nem elégített szükségleteit, maladaptív sémáit, sémamódjait, ezeket adaptív módon megváltoztassa, a sématerápia eszközeivel, többek között a terapeuta limitált szülői újragondoskodásával, empatikus konfrontációval, melyek korrektív érzelmi élményt nyújtanak a kliensnek.
A terápia menete két fő részből áll. A terápia első része a diagnosztikus fázis, melyben felmérjük a kliens panaszait. Beazonosítjuk a központi sémákat és sémamódokat, kielégítetlen szükségleteket, kérdőíveket töltünk ki, átbeszéljük azokat. Ebben a fázisban történik a pszichoedukáció is, mely alkalmat ad a kliensnek részletesen megismerni a terápia elméleti hátterét. Az eredményeket összefoglalva meghatározzuk a célt, és végül szerződést kötünk a terápiás munkára. A 2. szakasz a változtatás szakasza, melynek fő eszközei a kognitív stratégiák, élményalapú technikák, viselkedéses technikák és -nem utolsó sorban- maga a terápiás kapcsolat.
Írta: Hrenkó Marianna
Nyíregyháza, 2023.12.26.
Felhasznált Irodalom:
Young, Klosko, Weishaar: Sématerápia. VIKOTE, 2010
Magyarul megjelent könyvek a sématerápiáról:
Young, Klosko: Fedezd fel újra az életed!
Vágyi Petra: Sémáink fogságában
Vágyi Petra: Sémáink párban
Candance V. Love: Soha többé nárcisztikussal!